Krall élményei a táborról

Mivel teineor barátom, von Tord már írt egy részletes beszámolót, én csak kiegészíteném pár személyes élménnyel és meglátással.

0. nap: Megismerkedtem a Nemundir sorsát segítő – számomra még addig ismeretlen – emberekkel is. E nagy esemény alkalmából minél többször – nem halaszthattam el az ünneplést, így minél többször – koccintottam az érintett felekkel, és hogy a már ismert barátok ne érezzék magukat elhanyagolva, velük ezért még ennél is többször koccintottam. Emellett megismerkedtem a DLD koktéllal, amit „sajnos” többször is meg kellett kóstolnom ahhoz, hogy megjegyezzem a receptet.

1. nap: De az első nap reggelére (valahol 10h-11h között) teljesen kipihentem a „koccintások” fáradalmait, és maximális lelkesesedéssel vetettem bele magam von Tord kalandjába, ahol fejvadászként, azt hiszem, sikeresen szert tettem egy jövedelmező barátságra – de erre azóta nem is emlékszem már... Külön megemlíteném a világ legidegesítőbb, legbehízelgőbb és legalattomosabb bárdját, akit kinyírok, ha egy ujjal is hozzá ér a „hugicámhoz”.

2. nap: Azt hiszem, ide vezethet a globalizáció totális eltúlzása – képzeld el, hogy mindenki ugyanolyan szürke, céltalan „zombiként” járkál az utcán; ez lett volna Inos Marnea sorsa (és a boszorkányomé is), ha a csapatunk nem segít. És ezért még csak egy köszönömöt sem kaptunk. Azt hiszem Am’ra (ejtsd: amíra) ezek után nem nagyon szereti a papokat.

3. nap: A harmadik kalandot én meséltem, és azt hiszem nem sokon múlott, hogy a Császárság teljes sötétségbe és káoszba boruljon. De már ettől sem kell félni. Merlendir és mestere megoldotta a Deren Szabad Szelleme csoport lázadásának kérdését és a Császárság belpolitikai problémáit. Von Tord kalapácsa sikeresen elnyerte tőlem a „démonölő” nevet, és a Császárság nem felejtette el nagyszerű tetteit újabb területek adományozásával meghálálni. Így biztosítva van a von Tord dinasztia jövője. De mindez a gyógyító nélkül nem sikerült volna – ezt jobb, ha mindenki észben tartja.

4. nap: Negyedik nap a szerző jóvoltából dupláztunk. Először Bruth és Am’ra, a két testvér állhatott bosszút szülei haláláért, ami korántsem volt olyan egyszerű, mint elsőre hittem volna. Majd egy igen kétes környékre tévedt a csapat, Farenorumba, ahol az elátkozott birodalom titkai mellett megismertük von Tord egyik régi ismerősét, akit nem biztos, hogy a világ újra meg akart volna ismerni. És amikor a győzelem már egy karnyújtásnyira volt…(na onnantól kezdve nem tudom, mi van, mert elfelejtettem)

jegyzet: „Ha bárkinek univerzumutazásra támad kedve valamelyik kalandban… jobb, ha gondoskodik az emlékeiről.”

Krall fia Bruth